A lélek tánca

Gyermeki, mert én szültem meg őket! Intim ,mert a részeim! Írások szerelemről, vágyakról, reményről és reménytelenségről. Találkozások mélységgel és magasságokkal!

Friss topikok

  • meteor-25: @Balázs: köszönöm Balázs! Járj te is az utad s táncolj! :) (2010.05.17. 10:59) Áldás vagy bűntetés

Linkblog

Gondolatok a hitről?

2008.04.07. 12:15 | meteor-25 | Szólj hozzá!

Hogyan kezdődött?
 A Buddha szobor csendben ült az oltáron, míg a  lány észre nem vette...
-  Te miben hiszel?- kérdezte tőlem.
-  Miért kérdezed ezt tőlem? - kérdeztem vissza kicsit értetlenül.
-  Csak mert láttam benn azt az izét...
-  A Buddha szobrot?
-  Igen, azt... (szünet)  Akkor te buddhista vagy?
- ??? Nem tartom magam buddhistának, de a filozófiája közelebb áll hozzám, mint a kereszténység.
-   Akkor Te miben hiszel? -kérdezte ismét.

 Ezt a kérdést még sosem tette fel nekem senki így nyíltan. Nem is tudtam rá válaszolni, csak kitérni a válasz elől. A fenti párbeszéd hatására kezdtem el először gondolkodni a hitemről és a hitről. A hitről általánosságban és perszionálisan.
Azt hittem, erről egyszerű lesz filozófálgatni, de nem! Egyáltalán nem!
Nem szoktunk a hitről beszélni, mert mindenkinek természetes, hogy hisz valamiben.
A véleményem szerint, azonban egy maroknyi ember hisz csupán. A többi - beleértve magamat is - csak hiszeget és hiteget. A hit nem felszínes dolog. A hit a megkérdőjelezhetetlen  bizonyosság. A hit egy végtelen mélység. ( Folyt. köv.)
A hitet szorosan összekapcsoljuk a vallással és Istennel; pedig létezik Isten és vallás nélkül is.
A hit többszinten létezik:
- perszionális hit
- imperszionális hit
- abszolút hit.

A perszionális hit mindenkinél más, egyedi, mert mindenki másban hisz: hatalom, pénz, szex, művészet, szabadság.. stb. 
"A hitnek teremtő ereje van..."
 Az ember, aki valóban hisz, őt teljesen áthatja a hit mélysége és magassága. A hit kiül az arcára, ott van a mozdulataiban, a gesztusaiban, a ráncaiban, a hétköznapjaiban. A hit életformává válik. Semmiképpen sem szabad összekevernünk a hitet a boldogtalansággal.
A hit életerő, derű és ragyogás. A hitünk a csillag az égen, amelyet követünk az éjben.
A hit áradó és lükető. mint a folyam.
Az imperszionális hit számomra a vallásos hittel egyenlő, ugyanis ez személytelen. Ezt nem te formálod, ezt készen adták neked, nincs más dolgod csak elfogadnod. Mások által felállíott dogmákban, ideákban, eszmerendszerben hiszünk és elfogadjuk őket szemrebbenés nélkül. (Egyszerűbb a másoktól kapott hitet elfogadni, mint magunkra figyelni?)
A vallásos hit mentes a kételytől. Az egyházak érdeke, hogy ne legyen kétely, mert ha nincs kétely, nincs kérdés. A vallások elhitetik velünk, hogy mindent tudnak, amit meg nem azt nem lehet megkérdezni, mert dogma. Megkérdőjelezte valaha valaki is a Szeplőtelen Fogantatást? Nem!
Az vallásos hitet maga a vallás bénítja meg, mert kizárja a kételyt. A kétely kizárása a fejlődés lehetőségét is elutasítja.  Gondoljunk bele, ha nem lett volna kétely, akkor ma sem tudnánk, hogy a Föld gömbölyű. Szörnyű lenne nem?:)
Kétely nélkül nincs keresés.
Keresés nélkül nincs fejlődés.
Fejlődés nélkül nincs abszolút hit.
A magasabbrendű világoktól, Istentől éppen a dogmatikus vallás választ el.Természetesen minden vallás igaz hitnek kiálltja ki magát, de hogyan lehet "igaz", ha történelmük során vér és háborúk sora tapad kezükhöz? Vér, halál és agresszió Isten nevében? Ez ambivalens és abszurd! Akkor egy gyilkos is Igaz ember? Hmm...?
Az abszolút hit:  tapasztalás. (Nem összekeverendő a raciolalitással!) Kételkedni egészen addig, míg át nem éled, meg nem tapasztalod. Segít, hogy közelebb kerülj önmagadhoz, a saját utadhoz!

És most, hogy igy elgondolkodtam a hitről, a fenti párbeszéd utolsó kérdésére válaszolnék és egyben zárom soraimat W. S. soraival:
" Dúld fel hiedelmeid- a hit legyél Te magad..."
*



Forrás:
* Weöres Sándor :Tíz lépcső; A teljesség felé,Tercium kiadó. Bp. 1995.

Hmm... Kezdem túlságosan komolyra venni a figurát! Lazítanom kellene!
P. Balázsnak üzenem, hogy a legutóbbi írása fantasztikusan tetszett, kicsit érződik rajta W.S. könyv hatása, de nagyon jó!
Olvassátok ti is !

"Légy üdvözölve! - mondta valaki akit nem látott, csak a hangját
hallotta.

- Ki vagy te?
- Én vagyok egy azok közül akik vannak.
- Miért van itt sötét?
- Nincs sötét, csak te nem látod az itteni fényt.
- Hol vagy?
- Itt vagyunk melletted.
- Mi az, hogy "mi"? Hányan vagytok?
- Mi most sokan.
- Mit csináltok itt?
- Építünk és őrködünk.
- Mit építetek és mit őriztek?
- Világokat építünk és azok felett őrködünk.
- Világokat? Hogyhogy? Milyen világokat?
- Sokfélét, például olyat amilyen a te Világod is.
- És miért?
- Mert ezt a feladatot választottuk.
- Nekem mi a feladatom?
- Nem tudom megmondani neked de valószínűleg az, amit választottál.
- Én nem tudom, hogy mit választottam. Most mit csináljak?
- Keresd meg a választ a kérdéseidre.
- Mégis hol keressem?
- Keresd saját magadban.
- Hogyan keressem?
- Csendben.
- Hogy érted azt, hogy csendben? Sehol sincs már csend!
- A csend benned van.
- Sajnos nem így van, a gondolataim egymást kergetik, szünet nélkül.
Bárcsak elhallgatnának!
- Hagyd, hogy elhalgassanak.
- Hogyan halgattassam el őket?
- Kérdezd meg tőlük, hogy mit akarnak, mi a céljuk.
- És ha nem válaszolnak semmit? Ha nincsen értelmük és céljuk?
- Akkor csend lesz.

- És mi lesz azután? Mi lesz a csendben?
- Ha csendben leszel, akkor talán képessé válsz meghallani a választ a
kérdéseidre. Ha lesznek még kérdéseid."*

* P.Balázs

A bejegyzés trackback címe:

http://gyermekiintimitas.blog.hu/api/trackback/id/tr6414991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.