Olyan, mintha nagyon nem lenne időm semmire, de még a szakdolgozatom sincs letisztázva!
Most azon munkálkodom, mert biz' május 20. mindjárt itt van! Előtte persze meditálok egy órát!
Szorít az idő, pedig idő nincs is valójában! Ezt csak az ember kreálta, hogy orientált legyen a racionális agya. Az állatoknak és a növényeknek nincs szükégük órára, naptárra és mechanikus, digitális gépezetekre, hogy érzékeljék az időt! Egyszerűen, spontán, intuitív módon, "együtt-lélegezve" az Anya-Természettel érzik az évkör változásait!
Beltane szertartás jól sikerült,annak ellenére, hogy esőben gyűjtöttük a virágot és állítottunk májusfát! Megkaptuk a kegyet! REmélem ezt Méry barátnőm is érezte!:)
Május 2.-án indultunk Egerbe, kicsit fáradtan! Egy nap kellett, míg alkalmazkodtam a klimatikus viszonyokhoz! Egerről majg később! Most tényleg dolgom van!
Addig is olvassátok el egyik kedvenc versemet József Atillától: Óh, Szív! Nyugodj!
József Atilla: ÓH SZÍV! NYUGODJ!
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehellete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.
Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsu, koronás,
de áttetsző, mint minden látomás.
1928 vége
